Brigivel & Ádámmal a barátságunk hosszú időkre nyúlik vissza. Sok mindent megéltünk már közösen, és amikor találkozunk, mindig feltöltenek bennünket pozitív energiájukkal. 

Amint elárulták nekünk az örömhírt, (azon kívül, hogy nem tértünk magunkhoz a boldogságtól) rögtön elmondtuk,
hogy mennyire várjuk a kis csöppséget, illetve, hogy megörökíthessük a várandósság csodás pillanatát a baba érkezéséig. 

Sikerült is kiszemelnünk egy szuper helyet, ami az esküvői helyszínük (Sztrilich Pál Cserkészpark) közelében volt
és az időjárás is kedvezett egy rövid ideig, így szerencsénk volt két eső közötti pillanatban elkapni a pillanatokat. 
Ám a sztori ezzel nem ér véget, hiszen amilyen könnyen bejutottunk a felfedezett kis helyszínünkre,
olyan nehezen sikerült kijutnunk. 

Minden szabályt, előírást és engedélyt betartva, a kifelé vezető úton valakinek sikerült szerencsésen ránk zárnia
lakatra egy sorompót. Rövid telefonos egyeztetés után azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az a kapu már csak hétfőn
lesz kinyitva (szombatot írunk jelenleg). Bármennyire is szeretünk táborozni, természetesen nem vertünk
sátrat hétfőig, hanem elhatároztuk, hogy felfedező túrára indulunk az esőben és sárban a kocsikkal. 
Közös erővel, egy kis pozitív hozzáállással és némi vezetéstechnikával, de sikerült kijutnunk!

A napot végül lezártuk együtt egy meleg teával és egy kis falnivalóval Brigiéknél, így már csak azért kellett izgulnunk,
hogy este 8 órára sikerüljön hazaérnünk a móka után.